Villánykövesd

Az 1800-2000 hektár nagyságú villányi borvidék meghatározó települése már a történelem előtti korszakokban is lakott hely volt. Az őskori leletek után a szőlőművelés régmúltjának nyomai is a kelta és római kort idézik. A 150 éves török uralom után a szőlőültetvények elpusztultak. Ekkor rácok telepedtek le a faluban, és a Kadarka meghonosításával a vörösbortermelés megalapítóivá váltak. A későbbiekben különféle okokból kifolyólag elnéptelenedő településnek a németek betelepítése adott új lendületet.A szorgalmas szőlőmunkások magukkal hozták kedvenc szőlőfajtájukat, a kékoportót.

Napjainkban 300 fő él e kis településen baranya megye déli részén, a Villányi hegység lábánál. Csodálatos természeti környezetben elterülő település, része a történelmi borvidéknek, így a Villány- Siklósi borvidék falvai közé tartozik, mely minden ide látogatót ámulatba ejt. Villánykövesd nevezetessége a turisták kedvenc helye, a festők és fotósok gyakori témája: a háromszintes pincefalu. A műemlékileg védett pincesor az ország egyik leglátványosabb műemlék együttese, ami világviszonylatban is egyedülálló, magával ragadó szépséggel bír, mely hűen tükrözi az itt élők borkészítéshez szükséges alázatát. 

A mintegy 70 épületből álló, háromszintes pincesor minden egyes épülete arról árulkodik, hogy a múltban milyen jelentős szőlőtermesztés és borkészítés folyt a vidéken.  

A pincesorról letekintve tárul elénk a 2 hektár nagyságú park, melyben a gyerekek örömét szolgáló játszótér található. Érdekes látnivaló a Batthyány pince, mely nevét az egykori földesurak családjáról kapta. Ebben a földalatti katedrálisban került megrendezésre minden évben az Európai Bordalfesztivál nyitó ünnepsége.

A római katolikus templom késő barokk stílusban épült 1780-ban Nagyboldogasszony tiszteletére. Ezen a napon ünnepli a falu búcsúját.

A faluban vendégszerető emberek élnek, szívesen látják az ide látogató turistákat, vendégeket.

A Villányi borvidék:

Úttörő szerepet játszott a magyar borászat újjászületésében.  Sikerét az idetelepült svábok kitartásának, szorgalmának tulajdonítják. Villány tüzes vörösborairól híres. A borvidék borai már több mint száz esztendővel ezelőtt, az 1800-as években is európa szerte keresettek voltak. A több évszázados tradíciók,és a modern technológia kombinációja eredményezte az elmúlt évek kiemelkedő villányi sikereit. Legdélibb fekvésű borvidékünk szubmediterrán éghajlata kiváló körülményeket teremt a szőlő érleléséhez, mely szintén fontos tényezője a borvidék sikereinek. Ez hazánk legmelegebb, legnaposabb borvidéke, hosszú száraz nyarakkal és tenyészidővel, ahol a napsütéses órák száma országos szinten a legmagasabb, 2050-2100 óra között mozog évente. Talaja a Villányi-hegység mészkövére rakódott vörös agyaggal, és barna erdőtalajjal keveredő lösz.

A Villányi vörösborok sötétrubin színűek, testesek, illat- és zamatanyagban gazdagok, magas alkohol és tannin tartalmúak. Legelterjedtebb fajták közé a  Kadarka, Portugieser, Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Zweigelt, Pinot noir, illetve a fehérbor fajták közül  az Olaszrizling, Charonnay, illetve Ottonel muskotály tartozik.